133. magazin, Ablak a Mester életére

Kezdeményezz az életben

Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai
Nemzetközi 3-napos elvonulás, Los Angeles, Kalifornia, USA, 1998. december 16.-18.
(eredetileg angolul) 639. videószalag

Ne felejtsétek el, hogy nagyszerűbbek vagytok, mint bármi más ebben az életben. Legyen az boldogság, szerencsétlenség, személyes kapcsolatok, siker vagy kudarc. Semmi sem nagyobb nálatok. Úgyhogy tartsatok ki. Isten szeret bennünket. Ezt biztosan tudom. Gyakran tapasztalom. Még ha időnként meg is tréfál, én mégis rendben vagyok. (Taps)

Tényleg, meglepődnétek. Például, néha vannak egészen kis dolgok, amiket nem vesztek észre. Mint például nemrégen felújítottam egy helyet, ahol lakni akartam. Régi volt és koszos, úgyhogy pár hónapja megkértem néhány embert, hogy tegyék rendbe. Hagytam náluk pénzt, de nem csinálták meg. Egymás után jöttek a kifogások. Mikor megérkeztem a házhoz, az még mindig üres volt, koszos, és nem volt kész. Úgyhogy felgyűrtem az ingem ujját, embereket hívtam, elkaptam mindenkit, akit tudtam, és egy hét alatt befejeztem. Azt mondták, talán néhány hónapba telik. Azt mondtam: “Ostobaság. Nincs egy hónapnyi elvesztegetni való idő.” És megcsináltuk egy hét alatt, nem is egészen egy hét alatt.

Csak azért hívtam embereket, mert vészhelyzet volt. Elkaptam őket, bárhol, ahol tudtam. A szupermarketben, vagy bárhol megkérdeztem, nem akarnak-e külön munkát. Ha azt mondták, “Igen.” azt mondtam, “Gyere ide, és megmondom, mit kell csinálni.” Nem is voltak szakemberek, ami azt jelentette, hogy csak munka után tudtak jönni, este héttől tízig, vagy legfeljebb héttől tizenegyig. Ez van. De befejeztük a három vagy négy szobát egy hét alatt.

De akkor a konyhában egy hely nem volt kifestve, mert előbb a csempézést kellett megcsinálniuk. De a csempéző nem tudott napközben jönni, és aznap este ide kellett jönnöm. Úgyhogy azt mondtam: “Rendben, megcsinálom magam.” De akkor már egy hete vagy régebb óta dolgoztam, rohangáltam, próbáltam megszervezni a dolgokat. És nagyon fáradt voltam. A többi munkánkon kívül én csináltam a festést és a söprést, meg az összes ilyen dolgot, és félholtnak éreztem magam. Mindennek a tetejére volt egy kis fizikai problémám is. Mindenütt merev voltam.

Akárhogy is, az utolsó nap mennem kellett volna, de azt mondtam: “Ki kell festenem a konyhát, mielőtt megyek.” Meg akartam csinálni, mielőtt elmegyek. Szóval ott fekszem, fáradtan, nem aludtam egész éjjel. Azt mondtam: “Ó Istenem, hogyan fogom most kifesteni a konyhát. Tényleg fáradt vagyok. Járattam a számat a többiek előtt, és most én nem csinálom meg." Egyfajta megszégyenülés lett volna. (A Mester nevetett.)

Ezen gondolkoztam, és aztán csak kisétáltam az ajtón. Csak kimentem valamiért. És ott volt egy ember, elment mellettem az utcán, beszélni akart velem, és azt mondta: “Nincs szüksége egy festőre?” (Taps) Igen, megtörtént. Úgyhogy megkérdeztem: “Mit fest?” És azt mondta, “Falakat, meg ilyesmit.” Erre én: “Ó, mikor ér rá?” Azt mondta, “Most.” (Nevetés) “Oké, jöjjön be.” Megmutattam neki a gépet, és ő semmi perc alatt megcsinálta. Így befejeztem, mielőtt elmentem. (Taps) Van, ahol nem kaphatsz embereket csak így. A nagyvállalatok tele vannak munkával, és ünnep van, meg minden. Még ha van is pénzed, nem tudsz fizetni, mert az emberek nem jönnek és dolgoznak neked csak úgy, amikor csak akarod. Időpontot kell egyeztetni, és így tovább.

De minden csak jött. Egy hét alatt mindenki jött: biztonságiak, szőnyeg, csempe, pedig előtte fenyegettek, hogy hónapokig tarthat egy ilyen helyet megszervezni. Még Amerikában is időbe telik. Időpontot kell egyeztetni, legalább egy hétre előre. Semmi. Én mindent megcsináltam pár nap alatt. És mindenki csak rohant oda a semmiből. Általában nem érnek rá, és még ott sem kapod meg őket csak így. De én azt mondtam: “Ennek el kell készülnie, mielőtt elmegyek, meg tudná csinálni?”

És azt mondták: “Megpróbáljuk.” És valóban megpróbálták. Mindenki jött. És mindent megcsináltak szinte egy nap alatt. A maradék csak igazítások voltak, és minden más. Tudjátok, tényleg hálás vagyok. A Srác tényleg dolgozik. Ő nem olyan rossz, tudjátok. A mi Atyánk gondoskodik, ha tényleg szükségünk van rá. Néha nincs rá szükségünk, csak azt akarjuk, hogy elkényeztessenek. Az is rendben van. De akkor nincs rá esélyünk, hogy megtanuljuk, mit tudunk megtenni. Ha mindent másra bízunk, akkor az erőt is rábízzuk. Azoknak, akik megcsinálnak nekünk dolgokat, több esélyük van tanulni és ügyesedni. És nekünk eközben nem sok marad.

Valóban, ez is igaz. Sok mindenben kisebbek a képességeim, mert sokan a rendelkezésemre állnak, hogy megtegyenek nekem dolgokat. Nem tudok komputert használni. Egy csomó mindent nem tudok használni, ami jó szórakozás: e-mail, Internet, stb. Semmit se tudok róluk. Mert van, aki megcsinálja ezeket nekem. Talán időm sincs, de ha volna időm, meg tudnám csinálni, és tanulnék új dolgokat. És ügyesebb volnék, és többet szórakoznék. De még ezelőtt is, sok mindent nem csináltam: Nem én foglaltam le a repülőjegyem, nem én hívtam taxit, nem tudtam, hogy az “akármilyen” terminál hol van. És nem tudtam, hogy a “hol” mit jelent.

Szóval sok mindent kihagytam. Rengeteg dolgot nem tudtam. Vezetni se tudtam. És pénzt költeni se tudtam. Most már tudom, hogy az jó szórakozás. (Nevetés) Pénzt költeni jó szórakozás. Megvenni, amire szükséged van, és megszerezni, amikor szükséged van rá, az jó szórakozás. Megnyugtató érzés. Szóval sok mindent kihagytam az életben, mert túl elfoglalt voltam az úgynevezett nagy dolgokkal. De az is jó, hogy megtanultam néhány kisebb dolgot is, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljek az élettel és a valósággal, hogy igazán tudjam, hogyan élnek az emberek és mit éreznek.

El se tudjátok képzelni, mennyi dolgom van. Időnként tényleg nagyon mozgalmasan alakul. Szóval ne nézzetek rám, amint mosolyogva ülök itt, és gondoljátok azt, hogy az égvilágon semmi sem történik. Mindig történik valami. De semmi hasznom nincs belőle, vagy nektek sincs, ha itt ülök, és sírok vagy panaszkodom.

Csak rámosolygunk, és eltűnik. A dolgok elmúlnak. És többnyire átlátunk rajtuk, hogy az illúzió, és csak együtt működünk. Ez van, nem olyan rossz. Egyedül élni nem olyan rossz. Világosabban látod a dolgokat, és világosabban átlátsz az illúzión. De ne lássatok annyira tisztán, hogy mentek, és itt hagytok engem. Ha túl világosan látsz, nemigen akarsz semmit se csinálni. Úgyhogy Isten időnként egy kicsit a sötétben tart minket, vagy a kamrában, hogy továbbra is tegyük meg azt, amit tennünk kell, mielőtt elhagyjuk ezt a világot. Ha túl világosan látunk, nemigen akarunk csinálni semmit, és gyorsan Haza akarunk menni. Csalhatunk, megpróbálhatjuk a dolgokat gyorsan elintézni, mindent gyorsan csinálni, mindent összerakni, és aztán viszlát. Viszlát, kegyetlen világ.

Copyright © Ching Hai Legfelsőbb Mester Nemzetközi Szervezete
Minden jog fenntartva.