Forrás: Ingyenes kiadvány
„Az azonnali megvilágosodás kulcsa”, 59.-81. oldal

A vegetáriánus étrend előnyei

A Quan Yin módszerbe való beavatás egyik előfeltétele az egész életre szóló elkötelezettség a vegetáriánus vagy lakto-vegetáriánus (tejterméket is fogyasztó vegetáriánus) étrend mellett. Ebben az étrendben megengedettek a növényi forrásokból és tejtermékekből származó ételek, de a tojást is beleértve semmilyen egyéb állati eredetű ételt sem szabad fogyasztani. Ennek sok oka van, de a legfontosabb az Első Szabályból származik, ami azt mondja nekünk, hogy tartózkodjunk az érző lények életének elvételétől, avagy „Ne ölj”.

A többi élőlény számára nyilvánvalóan előnyös, ha nem ölik meg őket, vagy más módon nem ártanak nekik. Kevésbé nyilvánvaló az, hogy a mások megkárosításától való tartózkodás az a mi számunkra ugyanúgy előnyös. Miért? A karma törvénye miatt. „Ahogy vetsz, úgy aratsz.” Amikor ölsz, vagy másokat ráveszel, hogy a hús iránti vágyad kielégítése céljából a számodra öljenek, akkor karmikus adósságba keveredsz, és ezt az adósságot végül vissza kell fizetned.

Ezért a vegetáriánus étrend megtartása a szó szoros értelmében egy önmagunknak adott ajándék. Jobban érezzük magunkat és ahogy csökken a karmikus adósságunk, úgy javul az életünk minősége, és a belső élmény új, kifinomult, mennyei birodalmai nyílnak meg előttünk. Nagyon megéri azt a kis árat, amit ezért fizetned kell!

A húsevéssel szembeni spirituális érvek sokak számára meggyőzőek, de a vegetáriánus életnek egyéb meggyőző okai is vannak, amelyek mind a józan észben gyökereznek. A személyes egészség és táplálkozás, ökológia és környezet, etika és az állatok szenvedése, és a világméretű éhínség témaköreivel kapcsolatosak.

Egészség és táplálkozás

Az ember evolúciójával foglalkozó tanulmányok kimutatták, hogy őseink természetüknél fogva vegetáriánusok voltak. Az emberi test felépítése nem alkalmas a húsevésre. Ezt Dr. G. S. Huntingen a Columbia Egyetemről egy összehasonlító anatómiai tanulmányban mutatta ki. Rámutatott arra, hogy a húsevőknek rövid vékony- és vastagbelük van. A vastagbelük rájuk jellemzően nagyon egyenes és sima. Ezzel ellentétben a növényevő állatoknak mind a vékonybelük, mind a vastagbelük hosszú. A hús alacsony rost- és magas fehérjetartalma miatt a beleknek nincs szükségük hosszú időre, hogy felszívják a tápanyagokat; ezért a húsevők belei rövidebbek, mint a növényevőké.

Az embereknek a más, természetüktől fogva növényevő állatokhoz hasonlóan mind a vékony-, mind a vastagbelük hosszú. A beleink összesen körülbelül nyolc és fél méter hosszúak. A vékonybél sokszor visszahajlik saját magára, tekeredettek a falai, nem pedig simák. Mivel a beleink hosszabbak, mint a húsevőké, ezért az elfogyasztott hús hosszabb ideig tartózkodik bennük. Következésképpen a hús megromolhat és mérgeket termelhet. Ezeket a mérgeket kiváltó okként kapcsolatba hozzák a vastagbélrákkal, és a máj terhelését is megnövelik, amelynek a méregtelenítés a feladata. Ez májzsugorodást és még májrákot is okozhat.

A hús sok urokináz fehérjét és ureát tartalmaz, ami megnöveli a vesék terhelését és tönkreteheti a vese működését. Minden fél kiló marhaszeletben tizennégy gramm urokináz fehérje van. Ha élő sejteket urokináz fehérjeoldatba tesznek, az anyagcsere folyamataik tönkremennek. Továbbá a húsban nincs cellulóz és rost, és a rosthiány könnyen válthat ki székrekedést. Ismert tény, hogy a székrekedés végbélrákot vagy aranyeret okozhat.

A húsban lévő koleszterin és telített zsírok szív és érrendszeri rendellenességeket is okoznak. A szív és érrendszer rendellenességei, az első számú halálokozók az Egyesült Államokban és most Formosán.

A rák a második számú halálokozó. Kísérletek mutatják, hogy a hús égetése és sütése egy metilkolantrén nevű, erőteljes rákkeltő anyagot termel. Ha ezt a vegyületet egereknek adják, akkor rák keletkezik bennük, mint pl. csontrák, vérrák, gyomorrák, stb.

Kutatások kimutatták, hogy ha újszülött egeret mellrákos nőstény egér táplál, akkor az újszülöttben is rák keletkezik. Mikor emberi rákos sejteket állatokba injekcióztak, az állatokban is rák fejlődött ki. Ha az általunk naponta elfogyasztott hús olyan állatokból származik, amelyekben ez a rendellenesség eredetileg létezett, és mi ezt befogadjuk a testünkbe, akkor jó esélye van annak, hogy a betegséget mi is megkapjuk.

A legtöbb ember feltételezi, hogy a hús tiszta és biztonságos, hogy minden vágóhídon végeznek vizsgálatokat. Eladás céljából naponta túlontúl sok marhát, sertést, baromfit stb. ölnek meg ahhoz, hogy mindegyiket valóban megvizsgálhassák. Nagyon nehéz kimutatni, hogy vajon egy darab húsban van-e rákos elváltozás, nem is beszélve minden egyes állat ellenőrzéséről. Jelenleg a húsipar csak a fejet vágja le, ha valami gond van vele, vagy a lábat, ha megbetegedett. Csak a rossz részeket távolítják el és a többit eladják.

A híres vegetáriánus Dr. J. H. Kellogg mondta: „Amikor vegetáriánus ételt eszünk, nem kell azon aggódnunk, hogy az „étel” milyen betegségben halt meg. Ez örömteli étkezésre ad alkalmat!”

Még egy további aggodalom is létezik. Az állatok táplálékába antibiotikumokat és egyéb hatóanyagokat, köztük szteroidokat és növekedési hormonokat is kevernek, vagy azokat közvetlenül beoltják az állatokba. Beszámoltak arról, hogy, akik megeszik ezeket az állatokat, azoknak a testébe ezek a hatóanyagok felszívódnak. Fennáll annak a lehetősége, hogy a húsban lévő antibiotikumok csökkentik az emberi használatra szánt antibiotikumok hatékonyságát.

A vegetáriánus étrendet egyesek nem tartják eléggé táplálónak. Dr. Miller, egy amerikai sebész szakértő negyven éven keresztül gyakorolta az orvosi hivatást Formosán. Alapított ott egy kórházat, ahol az alkalmazottak és a betegek is csak vegetáriánus ételt kaptak. Ő mondta: „Az egér egy olyan állat, amelyik fenn tudja magát tartani vegetáriánus és nem vegetáriánus étrenden is. Ha két egeret elválasztunk, és az egyik húst eszik, a másik pedig vegetáriánus táplálékot, akkor azt tapasztaljuk, hogy egyforma a növekedésük és a fejlődésük. Azonban a vegetáriánus egér tovább él és nagyobb a betegséggel szembeni ellenálló képessége. Továbbá amikor a két egér megbetegedett, akkor a vegetáriánus hamarabb meggyógyult.” Majd hozzátette: „A modern tudomány által rendelkezésünkre bocsátott gyógyszerek sokat fejlődtek, de csak a betegségeket képesek kezelni. A táplálék viszont az egészségünket tarthatja fenn.” Rámutatott arra, hogy: „A növényi eredetű étel egy közvetlenebb táplálékforrás, mint a hús. Az emberek megeszik az állatokat, de az elfogyasztott állatok növényi táplálékforráson élnek. A legtöbb állat rövid életű, és megtalálható náluk az emberiség szinte összes betegsége. Nagyon valószínű, hogy az emberiség betegségei a megbetegedett állatok húsának elfogyasztásából származnak. Ezért miért nem nyerik az emberek a táplálékukat közvetlenül növényekből?” Dr. Miller szerint mindössze gabonafélékre, hüvelyesekre és zöldségekre van szükségünk ahhoz, hogy megkapjuk mindazokat a tápanyagokat, amelyek egészségünk fenntartásához szükségesek.

Sokan úgy gondolják, hogy az állati fehérje jobb a növényinél, hiszen az előbbit teljes értékű fehérjének tartják, míg az utóbbit nem. Az igazság az, hogy néhány növényi fehérje teljes értékű, és több nem teljes értékű fehérjetartalmú étel keverésével is képezhetünk teljes értékű fehérjét.

1988 márciusában az Amerikai Dietetikus Társaság (ADA) kinyilvánította: „Az ADA álláspontja az, hogy a megfelelően megtervezett vegetáriánus étrendek egészségesek és táplálóak.”

Gyakori az a tévhit, hogy a húsevők erősebbek a vegetáriánusoknál. De a Yale Egyetemen Professzor Irving Fisher által 32 vegetáriánuson és 15 húsevőn végrehajtott kísérlet azt mutatta, hogy a vegetáriánusoknak nagyobb az állóképessége, mint a húsevőké. Arra kérte az embereket, hogy olyan hosszú ideig tartsák kinyújtva a kezüket, amíg csak tudják. A vizsgálat eredménye nagyon egyértelmű volt. A tizenöt húsevő közül csak kettő tudta a kezét 15-30 percig kitartani. De a harminckét vegetáriánus közül huszonketten 15-30 percig tartották ki a kezüket. Ezek közül tizenöt személy több mint 30 percig, kilenc személy több mint 1 óráig, négyen több mint 2 óráig, és egy vegetáriánus több mint 3 órán keresztül volt képes a kezét kinyújtva tartani.

Sok hosszútávfutó atléta a versenyek előtt vegetáriánus étrendet követ. Dr. Barbara More, a vegetáriánus terápia szakértője huszonhét óra és harminc perc alatt fejezett be egy száztíz mérföldes versenyt. Ötvenhat éves nő létére a fiatal férfiak által tartott összes rekordot megdöntötte. „Arra szeretnék példát mutatni, hogy akik teljesen vegetáriánus étrendet választanak, azok erős testet, világos tudatot és megtisztult életet fognak élvezni.”

Elegendő fehérjét kap-e a vegetáriánus az étrendjével? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy a napi kalória 4.5 %-a származzon fehérjéből. A búza kalóriatartalmának 17 %-a származik fehérjéből, a brokkoli 45 %-a és a rizs 8 %-a. Fehérjegazdag étrendet nagyon könnyű húsevés nélkül fenntartani. A magas zsírtartalmú étrendek okozta sok betegség – úgymint a szívbetegségek és rák – elkerülésének további előnyével együtt, nyilvánvalóan a vegetarianizmus a jobb választás.

A húsfogyasztás és egyéb magas telített zsírtartalmú állati eredetű ételek fogyasztása, valamint a szívbetegség, mellrák, vastagbélrák és agyvérzés közötti kapcsolat bizonyított. Egyéb betegségek, amelyek gyakran megelőzhetőek vagy néha gyógyíthatóak alacsony zsírtartalmú vegetáriánus étrenddel: vesekő, prosztatarák, cukorbaj, gyomorfekély, epekő, allergiás bélbetegségek, ízületi gyulladás, fogíny betegség, pattanás, hasnyálmirigy rák, gyomorrák, alacsony vércukorszint, székrekedés, a bélfal begyulladt kitüremkedése, magas vérnyomás, csontritkulás, petefészek rák, aranyér, kövérség és asztma.

A dohányzáson kívül nincs nagyobb egészségügyi kockázat, mint a húsevés.

Ökológia és a környezet

A hús céljából való állattartásnak megvannak a következményei. Esőerdők kiirtásához, globális felmelegedéshez, vízszennyezéshez, vízhiányhoz, elsivatagosodáshoz, az energiaforrások rossz felhasználásához és világméretű éhezéshez vezet. A termőföldnek, víznek, energiának, emberi erőfeszítésnek hústermelés céljából való felhasználása nem hatékony mód a Föld erőforrásainak a felhasználására.

1960 óta Közép-Amerika esőerdőinek körülbelül 25 %-t égették fel és vágták tarra, hogy húsmarha legelőt alakítsanak ki. Becslések szerint minden esőerdei marhából készült 10 dekás hamburgerszelet 5,5 négyzetméter trópusi esőerdő kiirtásával jár együtt. Ráadásul a marhatenyésztés jelentősen hozzájárul a világméretű felmelegedést okozó három gáz termeléséhez, a vízszennyezés első számú okozója, és minden 45 dkg marhahús előállításához megdöbbentő, 11 ezer liter mennyiségű vízre van szükség. Csak 130 liter víz kell 45 dkg paradicsom előállításához, 620 liter egy 45 dekás teljes őrlésű búzakenyér előállításához. Az Egyesült Államok vízfogyasztásának közel felét a szarvasmarha és egyéb haszonállat takarmányának előállítására fordítják.

Sokkal több embert lehetne táplálni, ha a szarvasmarha tenyésztésre használt erőforrásokat a világ népességét tápláló gabona termelésére fordítanák. Egy hektárnyi zabot termő föld nyolcszor annyi fehérjét és huszonötször annyi kalóriát termel, ha a zabot emberek eszik meg és nem a haszonállat. Egy hektárnyi brokkoli termesztésre használt föld tízszer annyi fehérjét, kalóriát és niacint termel, mint egy hektár marhanevelésre használt föld. Nagy számú ehhez hasonló statisztika létezik. A világ erőforrásait hatékonyabban lehetne felhasználni, ha a haszonállat termelésre használt földet átalakítanák az emberek élelmezését szolgáló gabona termesztésére.

A vegetáriánus étrend lehetővé teszi, hogy kisebb nyomot hagyj a bolygón. Azon túl, hogy csak azt veszed el, amire szükséged van és csökkented a felesleget, jó érzés lesz tudni, hogy nem kell minden étkezésed alkalmával egy élőlénynek meghalnia.

Világméretű éhezés

Ezen a bolygón közel egymilliárd ember szenved az éhezéstől és alultápláltságtól. Évente több mint negyven millióan halnak éhen, többségükben gyerekek. Ennek ellenére a világ gabonatermésének több mint egyharmadát az emberek élelmezésétől az állatok takarmányozására vonják el. Az Egyesült Államokban a haszonállatok fogyasztják el az összes megtermelt gabona 70 %-át. Ha a haszonállatok helyett embereket etetnénk, senki nem lenne éhes.

Az állatok szenvedése

Tudod-e, hogy az Egyesült Államokban naponta több mint százezer szarvasmarhát vágnak le?

A nyugati országokban a legtöbb állatot nagyüzemi telepeken tenyésztik. Ezeket a létesítményeket úgy tervezték meg, hogy minimális költséggel a maximális számú vágóállatot állítsák elő. Az állatokat összezsúfolják, alaktalanná válnak és a takarmányt hússá átalakító gépekként kezelik őket. Ez egy olyan valóság, amit legtöbbünk soha nem fog látni a saját szemével. Egy mondás szerint, „Egy vágóhídi látogatás egy életre vegetáriánussá tesz.”

Lev Tolsztoj mondta: „Amíg vágóhidak vannak, addig csatamezők is lesznek. A vegetáriánus étrend a humanitarianizmus alapvető próbája.” Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk.

Szentek és mások társasága

Az írott történelem kezdetétől láthatjuk, hogy növények voltak az emberek természetes táplálékai. A korai görög és héber mítoszok mind olyan emberekről beszéltek, akik eredetileg gyümölcsöt ettek. Az ókori egyiptomi papok soha nem ettek húst. Sok nagy görög filozófus, mint Platón, Diogenész és Szókratész, mind a vegetarianizmus szószólói voltak.

Indiában Shakyamuni Buddha hangsúlyozta az Ahimsza fontosságát, azt az elvet, amely szerint nem ártunk semmiféle élőlénynek. Figyelmeztette tanítványait, hogy ne egyenek húst, mert különben más élőlények meg fognak tőlük rémülni. Buddha a következő megfigyelést tette: „A húsevés csak egy felvett szokás. Kezdetben e nélkül a vágy nélkül születtünk.” „A húsevő emberek levágják saját Nagyszerű Könyörületességük belső magját.” „A húsevő emberek megölik egymást és megeszik egymást...ebben az életben én eszlek meg téged, a következő életben te eszel meg engem...és ez így folytatódik mindig. Hogyan kerülhetnek ki valaha is a Három Birodalomból (az illúzióéból)?”

Sok korai taoista, korai keresztény és zsidó volt vegetáriánus. Feljegyezték a Szent Bibliában: „És mondá Isten: Íme néktek adok minden maghozó füvet az egész Föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak...a zöld füveket adom eledelül.” (Teremtés 1:29) Más példák a Bibliában, amelyek megtiltják a húsevést: „Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek.” (Teremtés 9:4) „Isten mondta: Ki mondta, hogy öld meg az ökröt és a kecskét és ajánld fel nekem? Mosd le magadról ezt az ártatlan vért, hogy meghallhassam az imádságodat; különben elfordítom a fejemet, mert a kezed csupa vér. Tanúsíts megbánást, hogy megbocsáthassak neked.” (Ézsaiás 1:11-16) Szent Pál, Jézus egyik tanítványa ezt mondja a rómaiakhoz írott levelében: „Jó nem enni húst és nem inni bort.” (Rómaiak 14:21)

A történészek napjainkban sok régi könyvet fedeztek fel, amelyek új fényt vetnek Jézus életére és tanításaira. Jézus mondta: „Akiknél állati hús van, azok önmaguk sírjává válnak. Bizony mondom néktek, hogy az ember, aki öl, az megöletik. Az ember, aki élőlényeket megöl és húsukat megeszi, az a halott ember húsát eszi.”

Az indiai vallások is elkerülik a húsevést. Azt mondják, hogy „Az emberek nem juthatnak húshoz anélkül, hogy ne ölnének. Aki érző lényeket bánt, sosem nyeri el Isten áldását. Ezért ne egyél húst!” (hindu parancsolat)

A Korán, a mohamedán szentírás is megtiltja „a halott állatok, a vér és a hús fogyasztását.”

Han Shan Ce nagy kínai zen mester írt egy, a húsevést erősen elítélő verset: „Menj gyorsan a piacra, vegyél húst és halat és etesd meg velük a feleségedet és a gyerekeidet. De miért kell az ő életüket elvenned, hogy fenntartsd a sajátodat? Ez ésszerűtlen. Ettől nem a Mennyországhoz fogsz vonzódni, hanem a Pokol söpredékévé válsz!”

Sok híres író, művész, tudós, filozófus és kiválóság volt vegetáriánus. A következő emberek mind lelkesen magukévá tették a vegetarianizmus ügyét: Shakyamuni Buddha, Jézus Krisztus, Virgilius, Horatius, Platón, Ovidius, Petrarcha, Pythagorasz, Szókratész, William Shakespeare, Voltaire, Sir Isaac Newton, Leonardo Da Vinci, Charles Darwin, Benjamin Franklin, Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau, Emile Zola, Bertrand Russell, Richard Wagner, Percy Bysshe Shelley, H. G. Wells, Albert Einstein, Rabindranath Tagore, Lev Tolsztoj, George Bernard Shaw, Mahatma Gandhi, Albert Schweitzer. Napjainkban pedig Paul Newman, Madonna, Diana hercegnő, Lindsay Wagner, Paul McCartney és Candice Bergen, hogy csak néhányat említsünk.

Albert Einstein mondta: „Úgy gondolom, hogy az emberiség számára igen előnyösek azok a változások és tisztító hatások, amelyekkel a vegetáriánus étrend az ember természetére hat. Ezért a vegetáriánus étrend választása békés és előnyös is.” Ezt a történelem folyamán sok jelentős személyiség és bölcs közösen tanácsolta!

A Mester kérdésekre válaszol

Copyright © Ching Hai Legfelsőbb Mester Nemzetközi Szervezete
Minden jog fenntartva.