143. magazin, Reflektorfényben

Ching Hai Legfelsőbb Mester beszédéből
Nemzetközi 5 napos elvonulás Floridában, USA – 2002. december 25.
(eredetileg au lac nyelven)

Tanítvány: Azt vettem észre, hogy ha túlságosan komoly vagyok... például, amikor épp csak elkezdtem gyakorolni, és eljött a meditálás ideje, akkor azt mondtam: „Ó, jaj! Ideje meditálni!”, és az elmém egyfajta feszültséget érzett. De ha azt gondolom, hogy „Hú! Ideje találkozni Istennel!”, és elkezdem ismételni a Szent Neveket és koncentrálok, akkor simán megy.

Mester: Így van! Igen. Tedd kedvteléssé. Ez egy kedvtelés!

T: Még a munkám során is ezt alkalmazom. Például, amikor túl fáradtnak és kimerültnek érzem magam a munkám miatt, és nincs több energiám. Olyankor megkérdezem magamtól, hogy honnan jön az energia, és emlékeztetem magam arra, hogy az az egyetemes forrásból származik, nem a testemből, és akkor hirtelen úgy érzem, hogy kimeríthetetlen erővel töltődök fel. Nem érzem magam fáradtnak, és még ha annak érzem is magam, gyorsan helyrejövök. Szóval szerintem két választásunk van; vagy ezt a szerény „én”-t választjuk, és nagyon korlátozottak vagyunk, vagy egyszerűen azt gondoljuk: „Én nem vagyok semmi. Nem vagyok senki. A egyetemes erő végzi mindezt.” Így nagyon jól érzem magam. Semmi gondot sem látok.

M: Igen. Így van. Amikor ülünk, akkor el kellene lazulnunk. Így van. Köszönetet kellene mondanunk Istennek, amiért időt nyújt nekünk a pihenésre. A többi jógaiskola általában úgy beszél a meditációról, mint a „lazítás idejéről”. Mostanában, ha olvassátok a rendszeresen járó újságokat vagy magazinokat, látjátok majd, hogy megemlítik a meditációt. Vagy amikor arról beszélnek, hogy miképp éljünk hosszabb és egészségesebb életet, akkor valahogy szóba kerül az, hogy találnunk kell időt a „lazításra”, pihenésre, vagy meditálásra. Megemlítik a meditációt.

A meditáció most nagyon népszerű. Nem azt mondják, hogy „meditálj, hogy megtaláld Istent”, hanem azt, hogy „meditálj azért, hogy ellazulj, egészségesebb légy, jobban érezd magad, tovább élj, és sikeres legyél.” Vagyis ahhoz, hogy minden szempontból sikeresek legyünk, a nap folyamán ki kell választanunk egy időszakot a pihenésre. Nem alvásra, hanem arra, hogy meditáljunk, vagy ki-be lélegezzünk, vagy bármi másra. Most mindenki tud erről, hiszen a tudomány bebizonyította. Ha választunk egy időszakot a pihenésre vagy meditálásra a nap folyamán, a testünk egészségesebb lesz. A meditáció az egyik legjobb módszer; vagyis az, hogy mindennap kiválasztunk egy időszakot a meditálásra. Mostanában minden magazinban, még a kevésbé jókban is erről beszélnek. A meditációt a tudomány és az emberek szerte a világon elfogadták. Szóval ne hangozzon ez a szátokból olyan fájdalmasan, hogy „Jaj, Istenem! Most meditálnom kell, különben nem járhatok csoportos meditációra, vagy a kapcsolattartó ezt meg azt fogja mondani.” Ez nem így van. Ez nektek jó.

Ez egy olyan idő, amit becsben kellene tartanotok. Dolgozunk egész álló nap, szorgosan gondoskodunk a világról és másokról. Így bármikor meditálunk, az az idő a miénk. Először önmagunkat kell szeretnünk – szeretnünk kell másokat, de önmagunkat is. Valahányszor csak meditálunk, akkor minden kincset egyedül önmagunkra összpontosítunk, hogy tápláljuk a testünket és az elménket. Nem arról van szó, hogy nektek azért kell eleget meditálnotok, mert én ezt meg azt mondom, vagy különben ez meg az fog történni. Nem. Ez nagyon jó nektek. Születésetek pillanatától a halálotokig életetek legbecsesebb ideje a meditációval töltött idő. Ez a legjobb dolog, amit magatokért tehettek. Senki nem adhatja meg nektek, csak ti adhatjátok meg önmagatoknak. Ez a legjobb dolog, amit magatokért tehettek – a meditáció. Miközben magatokért teszitek, másoknak is természetszerűen a javára válik. A családotok, a rokonaitok, a kutyátok, a macskátok is mind hasznát látja. A fáknak és a virágoknak is a javára válik. Ezt már mondtam nektek.

Szóval, amikor meditálunk, az az embereknek és az összes körülöttünk levő dolognak a hasznára van, de mi részesülünk a legnagyobb haszonban. Ez a legjobb, amit tehetünk önmagunkért, a legjobb gyógyszer, amivel fenntarthatjuk a testünket, a legerősebb energia, amivel táplálhatjuk az agyunkat, a legjobb könyv, amivel fejleszthetjük a bölcsességünket. Nem számít, milyen szép autótok van, mekkora igazgyöngyöt kaptok, és nem számít, hogy ezek milyen drágák. Nem olyan értékesek, mint az az idő, amit a magatok számára meditációval töltötök. Az a legértékesebb drágakő, amit csak felajánlhattok magatoknak az egész világmindenségben. Mint ahogy az egyik beavatott mondta, a meditáció az pihenés, önmagunk táplálása, olyan, mint amikor az összes értékes ékszerrel önmagunkat ékesítjük fel. Ki ne akarná ezt? Amikor az elménk azt hallja, hogy „drágakő", azt mondja: „Jól van!” Vagy ha azt hallja, „pihenés”, azt mondja: „Rendben! Ez tetszik nekem. Nem szeretek dolgozni. Lazítsunk, haver! Rendben, kész vagyok.” Ez csak az agy.

Az agyunk csak azt tudja, hogyan tegyen különbséget a „jó” és a „rossz”, a „fekete” és a „fehér” között. A munka vagy a „feladat” az gond. „Jaj, ne!” Már egész álló nap dolgozott. „Ne. Nem. Nem.” De ha azt mondod: „Jól van, tartsunk egy kis szünetet”, akkor az rendben van. Az elménk tudja, hogy mit jelent a „jó” és a „rossz”, a „pihenés” és a „kemény munka”. Úgyhogy akármit is mondunk, azt úgy fogja érteni. Meg kell tanítanunk. A testünkben levő sejtek is mind figyelnek ránk. Ha azt mondjuk, hogy az jó, akkor az rendben van, és ha azt mondjuk, hogy az rossz, akkor a sejt is úgy gondolja. Ezért mondta Buddha azt, hogy „Mindent az elme teremt.” Az elménket nekünk kell megteremtenünk; nekünk kell jó dolgokat mondanunk, jó dolgokat gondolnunk, és akkor a negatívat pozitívvá fogjuk változtatni. Megtanítjuk a testünkben lévő sejteket a pozitív gondolkodásra. Bármi jót gondolsz vagy mondasz, az elméd, a tested, a tested sejtjeinek milliói és billiói mind azonnal figyelnek rá. Ezért mondom, hogy te vagy saját magad mestere. Nincs rám szükséged, csak elfelejtetted, hogyan tanítsd önmagad.

Egész nap lehúz titeket a negatív erő azáltal, hogy rossz dolgokra figyeltek, és azután ezt a szemetet ismétlitek a fejetekben. Bármit hall az elmétek, ti hagyjátok, hogy úgy gondolja. Ezért mondtam nektek: „Ne figyeljetek rossz dolgokra, ne gondoljatok rossz dolgokra, és ne beszéljetek rossz dolgokról.” Ez a cselekedeteitek, a beszédetek és a gondolataitok megtisztítása. Ha bármi rosszat hallotok, állítsátok le és hajítsátok ki. Ha már hallottátok, akkor mondjátok meg az elméteknek: „Ez nem igaz. Nincs igaza. Ne hallgass rá.” Megmondjuk magunknak, hogy az elménk megértse: „Ugyan! Ezek hamis információk. Hajítsd ki őket. A szemétbe vele.” Mert ha elfogadjuk, akkor az elménk azt fogja gondolni, hogy ez az információ rendben van, ezért rögzíteni fogja, és később ki fogja köpni. Mi hoztunk létre minden jó és rossz dolgot az életünkben. Beszélünk jó dolgokról, az elménk befogadja azokat, és azt gondolja: „Jól van! Ez jó.” Beszélünk rossz dolgokról, és az elménk meghallja és azt gondolja: „Jól van! Ez rossz.” Vagyis ki más lenne a mi mesterünk, mint önmagunk?

Például, amikor inni akarsz, te vagy az, aki azt mondod a kezeidnek, hogy szerezzen vizet, vagy a szomszédodat kéred meg, hogy mondja meg a kezeidnek, hogy szerezze meg azt neked? És amikor éhes vagy, a te elméd mondja neked, hogy keress ételt? Nem te vagy az, aki parancsot ad? És amikor munkába akarsz menni, akkor keresned kell egy buszt, vagy magad vezeted az autót az irodába. Saját magunk főnöke vagyunk mindenben. Ezért pozitív hozzáállással kellene irányítanunk magunkat, erényben és jóságban, hogy az életünk mindennap egyre jobbá váljon. Az életünk során bekövetkező rossz dolgokat mind mi hozzuk létre – ha nem most, akkor a múltban. Mi raktuk ezeket ide, de elfelejtjük eltakarítani őket, és így visszatérnek, hogy később ártsanak nekünk. Ezért ne hibáztassatok senkit sem. Mostantól fogva, ha bármi rosszat hallotok, azonnal meg kell mondanotok magatoknak, hogy ez az információ nem igaz, negatív, nem jó, nem hasznos sem nekünk, sem másnak. Állítsátok le. Azon nyomban meg kell tőle szabadulnotok. Amikor hazamentek, éjszaka ismételjétek a Szent Neveket, hogy azt kitisztítsátok. És reggel tegyetek zsebre egy nagy tartalékkal, mielőtt kimentek. Ezért meditálnotok kellene reggel és este, amikor hazamentek; ha van némi maradék szemét a zsebetekben kintről, akkor meditáljatok, hogy azt kitisztítsátok. Minél jobban megtisztítjátok magatokat, annál jobb; minél nagyobb a zsebetekben lévő többlet, annál jobb; hogy amikor valamilyen szemétbe botlotok, akkor rögtön meg tudjátok magatokat tisztítani, így nincs szükség arra, hogy hazacipeljétek magatokkal.

Copyright © Ching Hai Legfelsőbb Mester Nemzetközi Szervezete
Minden jog fenntartva.